~2.rész

Sziasztok! Íme itt is van a 2. rész..:) Remélem tetszeni fog! Jó olvasást!:))xx


                                                                       *Naty*

Eleanorral itt állunk és figyeljük mit ügyködik a kis Melodie.
Próbál felmászni a székre, hogy elérje a palacsintát. Nem igazán sikerül neki. Olyan aranyosan erőlködik.
-Melodie! Nem lenne egyszerűbb megkérni, hogy segítsünk?-néztem rá kuncogva.
-Nem! Megoldom!-mondta aranyosan és erőlködve. Makacs és büszke, mint az apja.
A fejemet jobbra-balra ingatva odamentem és felültettem a székre.
-Tessék kisasszony! Mit parancsol kegyed?-hajoltam meg előtte.
-Köszönöm! Egy nagy adag palacsintát!-mondta mosolyogva.
-Azonnal!-mondtam megpördültem és egy szempillantás alatt elé varázsoltam egy nagy adag palacsintát.
-Íme! Kívánsága számomra parancs!-mondtam meghajoltam és visszamentem Eleanorhoz.
-Hihetetlen vagy!-kuncogott.
-Tudom!-nevettem én is.
Csengettek. Kimentem a nappaliból, át az előszobába és kinyitottam az ajtót. Louis állt ott.
Ajajj! Nagy nehezen eltitkoltuk előle Melodie-t, erre most beállít.
-Szia! Hát te?-néztem rá olyan furcsán idegesen.
-Szia! Rég voltam itt! Olyan furcsák vagytok! Mindig kikerülitek a témát, ha arról van szó, hogy átjönnék ide!-mondta és óvatosan odébb lökve bement a lakásba.
-Louis! Ne menj be!-szaladtam utána.
-Miért ne?- fordult felém,majd belépett a nappaliba és tágra nyílt szemekkel nézte, ahogy Melodie palacsintát eszik. Az eszik szerintem enyhe kifejezés!
-Ő kicsoda?-nézett rám furcsán.
-Anyu! Kii ez a bácsi?-nézett rám a kislányom. Louis elkezdett köhögni.
-Azt mondta, hogy anyu?-nézett rám. Lesütöttem szemeim és enyhén bólintottam.
-Hány éves vagy? Hogy hívnak?-ment közelebb Melodiehoz.
 -Négy! Melodie..-kezdte mondani. csak ne mond ki a vezetékneved, kérlek!-..Styles!-ajjh Melodie!
-Szép neved van! Én Louis vagyok!-ráztak kezet.
-Naty! Beszélhetünk?-húzott fel az emeletre.
-Mondjad!
-Ő Harry lánya?-nézett rám.
-Igen! Mikor elakartam neki mondani, hogy terhes vagyok, akkor szakított velem!-mondtam nem örömteli hangon.
-Bunkó!-puffogott Louis.
-Ne mond el neki kérlek! Te vagy a bácsikája! Kérlek ne tedd!-könyörögtem.
-Nem is tudom Naty....